Mindenesetre tehát belátható, hogy önmagában az augusztus 29. helyes dátum, csak 1582-ben XIII. Gergely pápa uralkodása idején 10 nappal elcsúsztatták a naptárt, így született meg a Gergely-naptár. Ezzel akarták összehangolni a csillagászati eseményeket, a tavaszi napfordulót és a mezőgazdasági munkákat is. Ettől függetlenül az is biztos, hogy nem fog megváltozni a mohácsi vész dátuma semmilyen könyvben vagy tanulmányban, hiszen erre az augusztusi dátumra már sok száz éves hagyományok épültek rá.
De hogy akkor a kutatóknak miért fontos mégis ez? Mert ha pontosan rekonstruálni szeretnék a csata eseményeit, akkor a mohácsi síkságon mérhető időből kell kiindulni, azaz szeptember nyolcadikán kell megnézni a nap állását és ezen dátum alapján kell számolni az oszmán és a magyar csapatok mozgásával. Továbbá számottevő tényező az is, hogy a két dátum közötti időben a mezőgazdasági munkák jelentős részét már le lehetett zárni, így a létszámok és a csapatok minősége is változhatott.