Sok száz éve történt események kapcsán fel szokott időnként merülni a kérdés, hogy honnan lehetünk benne biztosak, hogy pont akkor és úgy történt az adott esemény, ahogy azt a könyvekben megírták a kutatók, tudósok. Viszont van néhány dátum, amely teljesen beleégett már a köztudatba és azok valódiságát sosem kérdőjeleztük meg. Ilyen volt például az Aranybulla, a nándorfehérvári viadal és a mohácsi csata is.
Most viszont a Pécsi Tudományegyetem történeti földrajz professzora egy szigetvári kutatás kapcsán arról beszélt, hogy a mohácsi csata az eddig ismert 1526. augusztus 29.-ei dátum helyett valójában szeptember 8-án zajlott a magyar és oszmán seregek között. Alapvetően a professzor érvelésével nehéz vitatkozni, hiszen ha a csata idején használatában lévő Julián-naptár szerinti dátumot átszámítjuk a Gergely-naptárra, akkor szeptember 8.-át kapjuk.
A cikk folytatódik, lapozz!
Mindenesetre tehát belátható, hogy önmagában az augusztus 29. helyes dátum, csak 1582-ben XIII. Gergely pápa uralkodása idején 10 nappal elcsúsztatták a naptárt, így született meg a Gergely-naptár. Ezzel akarták összehangolni a csillagászati eseményeket, a tavaszi napfordulót és a mezőgazdasági munkákat is. Ettől függetlenül az is biztos, hogy nem fog megváltozni a mohácsi vész dátuma semmilyen könyvben vagy tanulmányban, hiszen erre az augusztusi dátumra már sok száz éves hagyományok épültek rá.
De hogy akkor a kutatóknak miért fontos mégis ez? Mert ha pontosan rekonstruálni szeretnék a csata eseményeit, akkor a mohácsi síkságon mérhető időből kell kiindulni, azaz szeptember nyolcadikán kell megnézni a nap állását és ezen dátum alapján kell számolni az oszmán és a magyar csapatok mozgásával. Továbbá számottevő tényező az is, hogy a két dátum közötti időben a mezőgazdasági munkák jelentős részét már le lehetett zárni, így a létszámok és a csapatok minősége is változhatott.